Féltékenység fogalma

A féltékenység fogalma szakértői meghatározásokban

A féltékenység fogalma alatt sokan érzelmeket értenek, mint például dr. Simon Lajos vagy Popper Péter is:

• „gyűlölettel kapcsolatos félelem, hogy egy kedves személynek v. dolognak a birtokát mással kell megosztani. A fogalom minden birtoklásra érdemes jóra vonatkozhatik: hősök, királyok, művészek, tudósok féltékenyek egymás hírére; barátok, testvérek, szülők a szeretetre, mellyel másoknak adózunk” (dr. Simon Lajos)
• “A féltékenység: az a komplex érzelem, amelynek összetevői…” (Popper Péter)

Féltékenység: mit jelent?

Sokkal precízebbnek tartjuk azonban az alábbi fogalom-meghatározást:

“Féltékenységen azt értjük, amikor valaki attól fél, hogy a párja hűtlen, megcsalja valakivel. De féltékeny az az ember is, aki valakit rossz szemmel néz, mert fél, hogy háttérbe szorul miatta a párjánál.” (Dr. Mészáros Ádám)

A féltékenység megjelenése a magyar nyelvben

A szó eredete a nyelvújítás korszakához köthető.

A nyelvújítók leggyakoribb szóalkotási módja a szóképzés. Mintájául a nyelvben természetes módon létrejött képzett szavak szolgáltak, de az újítók nemcsak az élő, termékeny képzőket használták fel, hanem a már nem produktív, csak a szavakból kielemezhető képzőket is felelevenítették, sőt, egészen újakat is alkottak.

Így jött létre a féltékenység is. A leggyakoribb névszóképzők az igéből névszót alkotó képzők voltak, ezekből is kiemelkedő jelentőségű volt az -ékony, -ékeny képző. Így jött létre a félt igéből a féltékeny névszó.

(Hasonló képzéssel jött létre a folyékony melléknév is.)