Megcsalás esetén nem a féltékenység a legnagyobb probléma. De akkor mi?

Egyszer egy harmincas hölgy keresett meg, és a segítségemet kérte azügyben, hogy segítsek leküzdeni a féltékenységét.

Arról számolt be, hogy a férje rendszeresen ölelgeti nő ismerőseit, volt, hogy még az ölébe is ültette az egyiket. Kért, hogy segítsek neki, mert ő ezt nem bírja elviselni.

A válaszom a hölgynek nagyon egyszerű és lényegretörő volt, valahogy így hangzott:

„Kedves Hölgyem! Nem Önnel van a baj. Önnek teljesen jogos a féltékenysége. Küldje el hozzám inkább a férjét! Nem a féltékenységét kell kezelni, hanem a férje hűtlenségét. Azzal kell foglalkozni.”

Aztán volt egy másik levélíró, aki a féltékenységével kapcsolatban kért segítséget. Ő a féltékenysége leküzdése érdekében azt magyarázta be magának, hogy „meg kell szoknom, el kell fogadnom a páromtól azt, hogy kell a lelkének, hogy több nővel is közeli viszonyt tartson fenn.”

A válaszom a hölgynek szintén nagyon egyszerű és lényegretörő volt, valahogy így hangzott:

„Kedves Hölgyem! Nem az Ön féltékenysége kezelendő elsősorban, hanem a párja kicsapongó élete, hűtlenkedése kezelendő. Ha azt megfelelően sikerül kezelni, úgy a féltékenysége is alábbhagy!”

Amikor tehát egy pár életébe belerondít valamelyik fél hűtlensége, úgy nem a féltékenységet kell kezelni, hanem a megcsalást és annak következményeit kell kezelni!