Zöld szemű szörny

Miért nevezzük a féltékenységet zöld szemű szörnynek? Mit lehet tenni ellene?

A féltékenység sokat sejtető, a valós érzéseket nagyon is jól lefestő elnevezése, a zöld szemű szörny Shakespeare: Othello című művéből származik.

Shakespeare Othello történetét egy olasz mesekönyvben olvasta először, és e mesét alakította át lényegében drámává. Az Othello 1604-ben jelent meg.

Később Giuseppe Verdi (1813-1901) olasz zeneszerző, a 19. század egyik legnagyobb operakomponistája operát írt a műből, amelyet 1887. február 5-én adták elő először a Milánói Scálában. Az Othello című opera szövegét Boito Arrigo írta, Shakespeare hasonló című drámája nyomán.

A zöld szemű szörny a drámában

A féltékenység kialakulásának egyik tipikus okát dolgozza fel egyébként a mű.

“Uram, vigyázz, hogy féltékeny ne légy! A zöldszemű szörny csak kacag az étken, amelyből él…” – inti Othellót, a főszereplőt hamis barátja, Jago, Othello zászlósa, akinek komoly szerepe van Othello féltékenységének kialakulásában.

Jago, a cselszövő gerjeszti aztán a féltékenység tüzét Othello szívében, ő szítja mind magasabbra a lángot, míg az elvakult Othello a “zöldszemű szörny” karmaiban vergődve végzetes tettre nem szánja el magát.

Othello kezdetben azért próbál uralkodni magán, és igyekszik kiirtani magából a féltékenységet, elzavarni magától a zöld szemű szörnyet. Jago folyamatosan addig-addig ügyeskedik, mígnem a felbőszült Othello bosszút esküdjön neje ellen.

Videóbemutató az Othello-ból:

Részlet Shakespeare: Othello című művéből

“Oh őrizd a féltéstől szívedet.
Zöld szemű szörny az, mely játékot űz
A vérrel, a melylyel táplálkozik.
Még boldog, a ki tudva csalatását,
Meggyűlöli a csalfát; de minő
Kínperczeket számlál, ki hőn szeret,
S gyanútól rágva mégis csak szeret!”

Ha még jobban meg akarja ismerni a zöld szemű szörnyet, kattintson ide most és töltse le ingyenes CD-nket és minitanfolyamunkat!